Minden azzal kezdődött, hogy 2008 nyarán megvásároltunk, majd beköltöztünk egy könnyűszerkezetes, régebbi tipusú házba. Favázas szerkezet, gyenge hőszigetelés, és szinte nulla hőtartóképesség jellemzi (hiszen hiányzik a táglaépületekre jellemző nagy tömegű és ezáltal jó hőtartóképességű tégla/beton falazat), ami elsőre nagyon rosszul hangzik, de azért nem annyira vészes a helyzet: mint sok esetben itt is elmondható, van ami előny egyes esetekben, van ami persze hátrány... de ha egyszer építkezni fogok már tudni fogok egyet és mást! :) . Ami viszont hamar kiderült: nyaranta a melegebb napsütéses délutánokon a hőfok simán felkúszott 30°C köré/fölé, és nem ment le csak késő estére... sokszor hasonló hőség volt, mire ágyba kerültünk ami nem igazán volt túl komfortos, és elviselhető. A háló és a leendő babaszoba is az emeleti részen a legmelegebb szobákban kapott helyet. Kívül sötét zöld szinezéssel ellátott deszkafedés a falon (nem tudom a pontos építészeti megnevezését), és a tájolás miatt a nap mindig süti a szobák falát... ez nagyon jó tavasszal és télen, fűtési költséget takarít meg, ugyanis a ház napkollektorként működik - hatékonyan... de a nagy melegben nem kell ecsetelni, milyen hátrányt jelent ez - sőt napsütés nélkül hidegben ugyancsak nem túl előnyös! Egy ismerősöm javaslatára először is megoldottam a héjazat átszellőztetését, ez már sokat javított a dolgokon, de persze elégnek nem volt neveztehtő... Mivel a feleségem ekkor már áldott állapotban volt, hamar tudatosult bennünk, tavasszal klíma kell, akár ilyen - akár olyan, de ha itt a baba, akkor nem maradhat ekkora hőség a házban! Átgondolva a házban a helyiségek elhelyezkedését, a gyakori tartózkodást, a legmelegebb szobákat mérlegelnem kellett, milyen megoldást válasszunk. Itt látható, hogyan is néz ki felülnézetből a házunk belseje... ez kicsit ilyen  vegyes kép, mert gyakorlatilag a felső szintet, a lépcsőt és a galéria felülről nyitott részét mutatja. Az alsó szinten még van egy dolgozószoba, konyha, fürdő, wc , ez mind a háló, babaszoba és galéria közlekedő alatt! Utóbbi helyiségekből a dolgozószoba az ami hűtést igényel, mert a déli, délnyugati oldalon van!

A következőre jutottam:

1, spilt klíma: elterjedt, megbízható, de több betéri egység kellett volna  az elrendezés miatt, ami jelentősen megdrágítja a beruházást, ráadásul közvetlen a babaszobába nem ajánlott tenni ... így ez el lett vetve ...

2, légcsatornás közonti klíma: nagyon jó és nagyon drága... sok melóval, bontással, renoválással, ezt nem akartuk már a baba mellett!

3, kútklíma... ami már jó ideje motoszkált a fejemben! Itt persze át kellett gondolni mindent, hiszen ez nem olyan megoldás, amire kijön egy szaki és megcsinálja, nem általános hűtési megoldás, referenciákkal, méretezésekkel, ajánlott berendezésekkel...

Mivel sem padló-, sem falfűtés nem volt, maradt a fan-coil opció, és az igazi lökést az adta meg a projektnek, hogy sikerült pár minőségi, nagy teljesítményű klíma beltéri egységhez jutnom nagyon jó árban, ami fan-coillá alakítható (köszönet érte a klímás ismerősöknek)! Ezeknek az átalakításáról majd egy külön pontban írok, hátha más is gondolkodik split vagy más jellegú klíma beltéri átalakításán. Itt azonban nem térek most ki rá részletesebben, mivel ha ilyen lehetőség nincsen, akkor úgyis gyári fan-coilokat vesz az ember, vagy éppen a falfűtéssel tudja kombinálni a rendszert...

Meg is kezdődtek a tesztelési előkészületek, amire kiváncsi voltam: kút tulajdonságai, ház hűtésigénye, költségek, hatékonyság... egyszóval megéri-e beruházni egy viszonylag komolyabb költséget, vagy nem... ehhez kicsiben kezdtem hozzá, mindig csak ami éppen kellett, sokszor nem is a végleges, drága rendszerelemeket vettem meg, hanem olcsóbb "teszt-elemeket" ... ha mégse válna be - mert valljuk be, bár az ötlet jó, a megvalósítás lehet még lutri - ne bukjak sokat, fel tudjam a dolgokat használni másra is!

Kezdtem a kúttal: a hőigényeknek (klímás szakember szerint kb. 4 kw) megfelelő vízhozamot kell, hogy biztosítson, és mivel a hőfoka adott, ezért a fan-coilnak adott átfolyás mellett elegendő hőt kell átadnia a víznek! Vásároltam egy - szerintem a céloknak ideális ár/teljesítmény/fogyasztás mutatókkal bíró membrános búvárszivattyút, ami 200W fogyasztás mellett a kútból kb 600-700 liter vizet tudott a felszínre emelni óránként! Mivel maximum 5 fan-coilt terveztem üzemeltetni róla egy időben hűtési céllal, egy kis trükkel (a kiszivattyúzott víz egy részét a csövet leosztva elvezettem a kertbe) szimuláltam a leendő feltételeket 1 fan-coil esetére, és ezt be is tettem a dolgozóba egy szép napos, meleg délután. A következő adatokat kaptam: 120 liter/óra átfolyás mellett a víz hőmérséklete 5°C-ot emelkedett, mialatt a szoba hőfoka 26°C-ról pár perc üzem után 21°C-ra csökkent! Mindez kellemesen halk - csökkentett fordulatú - ventillátor leszabályozás,ezáltal huzat nélkül, nem "bántóan hideg" levegőkifújással valósult meg! Nagyon jó komfortérzet mellett!!! Még mielőtt számolgattam volna már udtam ez bizony nagyon jó lesz!!! :)

A számítás a következő képletekkel történt:

DE=c*m*DT, és 1J=1W*1s, ahol

DE jelenti delta E, azaz energiaváltozás
c a víz fajhője 4,2 kJ/kgK
m a víz tömege
DT jelenti delta T az átfolyó víz hőfokváltozása

J Joule, W watt, s secundum (átváltásokat nem részletezem).

Jelen esetben DE=4,2*120*5=2520 kJ, ami mivel egy óra alatti vízmennyiséget néztem, osztandó még 3600-al a kívánt hűtési teljesítmény kW-ban történő megadásához: ez pedig 0,7 kW lett!!!

Vagyis ha minden egység működik, és 25°C-ban kapcsol be  klímarendszer, akkor kb. 3,5 kW össz-hűtőteljesítménnyel lehet számolni! Ez már teljesen elég nekem, mivel ha melegebb lenne a szobában a klíma indulásakor, akkor a delta T értéke is nő, amivel pedig  közel egyenesen arányosan emelkedik a hőelvonás, azaz a hűtési teljesítmény!!! Persze itt számolni kell egyéb tényezőkkel is - erősebb melegedés a falak felől, stb. emiatt is írtam, hogy "közel" ... ennek va vizsgálata kész rendszer esetében, a külső hőfok regisztrálása mellett a hűtési idők/holtidők arányával megadható! De ezt majd esetleg később... :)

Hátra volt még a kút vízhozamának/hőmérsékletének vizsgálata: vagyis egy egyszerű teszt: szivattyú bekapcsolás után félóránként mértem a vízszintet, és vizsgáltam a vízhőfokot. Utóbbi végig stabilan 14°C maradt, a vízszint pedig elszőr az első félórában 10 cm-t, majd a következőben 5 cm-t süllyedt (a kb. 3-4 méterből) majd itt stagnált, többórás szivattyúzás alatt is! Kiváló eredmény, a kút képes kiszolgálni a rendszert a fenti kevesebb mint 1 m3/óra vízelvétel mellett legalábbis biztosan!

A mért értékek alapján minden adott volt a számításokhoz, a rendszer átgondolásához, és nyilvánvalóvá vált számomra, hogy mind a kút vize , mind az általam beltéri egységekből átalakított fan-coil egységek alkalmasak lesznek a ház klimatizálására. Elvégeztem még pár tesztet a a vízminőségre (forralásos módszer a benne levő sók mennyiségének megállapítására, mikroorganizmus mennyisége tenyésztéssel), és kiderült a kútvíz alkalmas a fan-coilokba történő közvetlen keringtetésre is!

Nem maradt más hátra, mint elkezdeni megtervezni és kiépíteni a rendszert!!!

Oldal: Tervezési előkészületek, alapötletek az én esetemben
Kútklíma - © 2008 - 2024 - kutklima.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat