Az elsődleges kérdés az volt, hogyan tudom eljuttatni a vizet a kútból a házba - majd a már felmelegedett vizet el a házból, és vagy vissza a kútba, vagy (terveim szerint) egy fölbe ásott csepegtető rengszeren keresztül a talajba! Ez utóbbit nem mertem úgy megvalósítani, hogy csak erre támaszkodjam, mert ha esetleg a nagy forróságban a rendszer megy napi 6-8 órát akkor ennyi vizet nem biztos, hogy fel tud venni a talaj, vagy ha igen akkor lápos lesz a kertem! :) Viszont ha kellő mélységbe ásom a csepegtető csöveket, és a végén egy pár hurok kellő mélységben futva közel van a kúthoz, akkor a "meleg víz" egy része elszivárog a talajba (onnan persze majd visszajut a kútba is később), és a maradékot, ami már vissza is hűlt valamennyire, már visszavezethetem a kútba, vagy használhatom szórófejes gyepöntözésre stb.!

Kezdjük az első lépéssel: víz elvezetése a házba: alapvetően két lehetőség adott - ahogy a beveztőben is említettem már - föld alatt, vagy föld felett! Én utóbbit választottam, mivel kertrendezés előtt állok ugyan, de még mindig volt egy kis bizonytalansági faktor, és - ami jobban befolyásolta a döntésem - sok-sok betonos rész az udvaron... de ez amint lesz rá lehetőségem megváltozik, és a talajba kerülnek a csövek, természetesen fagyhatár alá!!!

Lássuk csak a "terepet" :

A szürke felületek elöl és oldalt részben betonkerítést (telekhatárt) jelölnek, illetve jobbra a melléképületek, balra a ház egy részének vázlatos rajza látható. Kékkel a csövezés tervezett helye. A két épület között a vastagabb szürke vonal egy már meglevő csövet ábrázol, mivel a kazán(ok) kint vannak a házon kívül, csak a melegvíz megy be a csővezetéken át a házba. Amint a képen is látható, a csövezés felmegy a padlástérbe, ott gondoltam elhelyezni az osztóegységet, és a beltérihez menő csövezések a "könnyűszerkezetes födémen átfúrva"  direktben az egységekbe köthetőek!

A kérdés az volt, milyen anyagú csőben vezessem el a vizet. A már említett "bizonytalansági faktor" miatt nem akartam rögtön KPE csövet használni, ami a legideálisabb lenne a célra, mivel annak az ára - illetve inkább a szükséges idomok/szerelvényeké - nekem magasnak tűntek ahhoz, hogy az első igazán éles tesztet lefuttassam... ezért a jóval olcsóbb és ezért gyengébb nyomástűréssel rendelkező, de gyorsan, könnyen szerelhető LPE rendszert választottam, ami alapvetően öntözéstechnikai termékcsalád! Maximum 3,2 bar nyomásra tervezve, jellemzően hideg vízre alkalmas, olcsó idomokkal, csapokkal! Megfelelő egy tesztrendszer összeállítására, és kellően tartós ahhoz, hogy ha beválik, maximum pár szezont azért kibírjon!

Ennek megfelelően meg is vásároltam a csöveket, idomokat. A vezeték gerince 20 mm-es LPE cső lett (bőven 100 FT alatt métere) az idomok, csappok darabja jellemzően 200 FT körül, a kisebb közdarabok 100 Ft alatt! Ideális tesztrendszer, könnyen szerelhető, bontható, olcsón variálható, átalakítható! Csakhogy látható legyen, milyen idomokot, szerelvényeket jelent ez a technológia, itt egy kép az összeállított "vízosztó egységről" ami a bejövő vizet osztja a beltéri egységek felé a beállított átfolyásoknak (várható tapasztalati hűtési igényeknek) megfelelően!

A tömítések egyszerűen teflon-szalaggal lettek megoldva, nem is eresztenek... egyedül a csapok "olcsósága miatti nem tökéletesen záró" kivitelezés miatt tudott nagyobb nyomások esetében csepegni, vagy éppen vákuumban visszaszívni levegőt (pl. a 12 méteres vízoszlop húzása miatt, ha nincsen lábszelep beépítve, először nekem sem volt)!

A csövezés kiépítése nem vett igénybe sok időt, a tiszta meló néhány óra volt, és lehetett is tesztelni a rendszert szivárgásra, nagy nyomásra, stb. a kritikus helyeken  a csövezés kapott hő-, és páraszigetelést (fűtési csövekre kapható tekercsben), a padlástérben pedig a hideg  bejövő szakasz alufóliából hőtükröt is, hogy a fan-coilokba valóban a leghidegebb víz juthasson be! A fenti képen látható műanyag virágláda egy csőcsatlakozó beépítése után csepptálca lett, a szerelvények alá illesztve, ha szivárgás van, tesztelés közben csapokat kell nyitogatni stb. ne a padlás ússzon el! A víz pedig egy csövön a héjazat alatt ki lett vezetve diszkréten az ereszcsatornába! Normál üzemben egyébként sem csepegés sem egyéb kondenzáció nem volt eddig látható sehol!

Mindenképpen szeretnék kitérni két fontos dologra, ami nekem sok bosszúságot, és pár óra plussz gondolkodást okozott, mire használható megoldáshoz jutottam! Mivel nekem a szivattyú direktben nyomja a vizet a beltéri egységekbe, nyitott a vízkör... ergo a kikapcsolást követően a kútba megindul lefele egy 12 méter körüli vízoszlop, ami miatt a rendszer fellevegősödik, és következő indulásnál szörcsög, bugyog, akár fél órán át is rendületlenül... mondanom sem kell, ez mindent ad, csak komfortérzetet nem! :)
Ezért ennek a problémának a megoldása két dolgot igényelt: biztosan szivárgásmentes csőrendszert (adott nyomásviszonyok mellett ez elémletileg adott) és pár olyan szerelvényt ami lehetővé teszi a "bizonyos szakaszon zárt rendszert". Az első lépés az volt, hogy a szivattyú után be lett építve egy lábszelep,  vagy visszacsapó szelep. Ennek a működése egyszerű, egy szelep kinyit, ha a szivattyú nyomja felfelé a vizet, lezár, ha a víz vissza akar folyni! Ebből először én egy fém a fémen érintkező darabot próbáltam, nem vált be, engedte a vizet, majd egy gumiszelepes következett, az már nagyon jól bevált. Mikor lezár, a víz megáll a csővezeték felfele vezető szakaszán, a szelep és a kút víszintje között pedig "vákuum" szívja össze a csöveket, de levegőt nem enged be! Ez volt a cél! De ez nem elég, mert a másik ágon, vagyis a kifolyó, meleg oldalon a víz elkezd kifolyni, és addig-addig folyik, míg a beltéri egység fellevegősödik, és kezdődik a szörtyögés.. ennek megakadályozása többféleképpen történhet. Megfelelően nyomás-, és eresztésbiztos csövezés esetén ha pl. a visszatérő cső a kút szintje alá ér... így egy kvázi zárt rendszert kapunk (a vízoszlop szempontjából). De ha kicsit is ereszti a levegőt valahol a rendszer, akkor ez felejtős, mert a vákuum nagy, és szépen leereszt a víz... a másik két megoldás jobb: az egyik, egy a beltéri egység után elhelyezett automata levegőztető, ami t radiátoroknál is használnak! Ez ugyan az utána levő csőszakaszból hagyja leürülni a vizet, de a beltériben nem... így nincs szürcsögés meg hasonlók... egyszerű és olcsó megoldás, nálam jelenleg ez üzemel (működése a rajzon).

A másik drágább, elektromos áramot igénylő megoldás egy mágnesszelep beépítése a kifolyó ágba, amit a szivattyúval együtt kell vezérelni... ebben az esetben értelemszerűen alapesetben zárt tipus kell, de szükséges egy nyomáshatároló kapcsoló vagy "hasadó szelep" a rendszerbe, mert ha meghibásodik a mágnesszelep, és zárva marad míg a szivattyú működik, ez utóbbi leéghet, vagy szétnyomva a csövet mindent eláraszthat vízzel!!!
Én ugyan kipróbáltam itt is egy olcsó, és jónak tűnő megoldást, vagyis egy 1000 FT alatti automata mosógép ikerszelepet! Párhuzamosítottam a kifolyó ágakat, hogyha az egyik szelep el is romlik, a másik működjön. Bár a tesztelési fázisban nem volt semmi baj, élesben sajnos pár óra alatt tönkrement. Hála Istennek a "jobbik baj" történt, mert a szelep úgy ragadt be, hogy nem zárva maradt, hanem nyitva - persze a funkcióját már így nem tudta ellátni. Valószínűleg a fellépő erős szívóhatás miatt történt a dolog, esetleg maga a szelep lehetett gyári hibás, stb. Mástól tudom, hogy évek óta használ ilyet vizes körben, és nem volt gondja, nálam azonban úgy tünik, ezeket a körülményeket nem bírta... így nézett ki a szelep felszerelvényezve:

Mindez pedig képekben (a visszacsapó szelep a bronz tag a függőleges csővezetékben, a légtelenítő pedig a kis bronzszínűre festett elem, ami kiáll a csőből felfelé) itt látható:

Oldal: Tervezés, kezdeti próbálkozások
Kútklíma - © 2008 - 2024 - kutklima.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat